for educators

for organization

Talált felvételekből új történetek

Ütemterv

10-20 óra

8-9 alkalom, összesen 22-32 óra

1 óra

Résztvevők száma

1 foglalkozásvezetővel: legfeljebb 12 fő 2 foglalkozásvezetővel: legfeljebb 20 fő

Címkék

Készítette

Karolina Śmigiel
Jarosław Wszędybył

OKTATÓKNAK

Ismerd meg a filmarchívumokat és azt, hogyan férhetsz hozzájuk. Készíts saját rövidfilmet archív felvételek felhasználásával.

Kapcsolódás a tantervhez

Ez a foglalkozás az alábbi tantárgyak és készségek fejlesztésére használható az iskolákban:

a) Általános iskola (11–14 éves tanulók)

  • Irodalom
    – különböző szövegtípusok felismerése
    kulcsfontosságú információk (nyílt és rejtett) felismerése
    – főbb gondolatok és szerkezet azonosítása kulturális szövegekben
    tények és vélemények megkülönböztetése
    – a kultúra különböző műfajainak, formáinak megértése (irodalom, film, színház, képzőművészet)
    eredeti szövegek és adaptációk összehasonlítása
    személyes élmények kapcsolása a szövegekhez
    – filmek és színdarabok értő megtekintése
    információk keresése és értékelése különféle forrásokból, digitális eszközök használata
  • Állampolgári ismeretek
    – a médiaformák és a szólásszabadság megértése
    tények és vélemények felismerése a médiában
    – társadalmi kampányok elemzése
    közvélemény-kutatások adatainak értelmezése
  • Digitális kultúra
    – digitális eszközök használata felvétel készítésére és szerkesztésére
    – internetes keresés, digitális kommunikáció és feladatmegoldás online térben
    adatvédelem, szerzői jogok és biztonságos internethasználat megértése
    multimédiás projektek készítése
    – online információk igazságtartalmának felmérése, kritikus értékelése
    – digitális etika és licencelés ismerete

b) Középiskola (14+ éves tanulók)

  • Irodalom
    információk elemzése és rendszerezése
    – szövegek felépítésének, érvelésének és rejtett üzeneteinek értelmezése
    – szövegtípusok felismerése (pl. cikk, beszéd, esszé)
    magas kultúra és populáris kultúra közötti különbség megértése
    digitális eszközök, hipertext és multimédia használata a tanulásban
  • Állampolgári ismeretek / Mozgóképkultúra és médiamismeret
    – a kommunikáció és a média működésének megértése
    – a média felelőssége és a digitális változások tudatosítása
  • Digitális kultúra / Mozgóképkultúra és médiamismeret
    új technológiai eszközök használata
    – informatikai projektek csapatban való elkészítése és bemutatása
    – az internethasználat biztonsági szabályainak és a szerzői jogoknak a betartása

A workshopról

A filmkészítésben azt a technikát, amikor archív anyagokat vagy mások által készített felvételeket használunk fel, talált felvételeknek (angolul found footage) nevezzük. A filmesek körében népszerű ez a módszer, mert rendkívül kreatív, és új történetek megalkotására ad lehetőséget. A foglalkozás során olyan elemző és filmkészítő eszközökkel dolgozunk, amelyek abból indulnak ki, hogy alapvetően mindenki kreatív, és mindenkinek van mesélnivalója – méghozzá sajátos módon. Megismerkedünk a film és a média történetének elemeivel, valamint a vágás kreatív (és olykor manipuláló) szerepével is. Emellett foglalkozunk a szerzői jogokkal, a felhasznált forrásaink jogi státuszával, valamint újrafelhasználásuk etikai kérdéseivel is.

Mit nyerhetnek a résztvevők?

  • fejlődhet a kreativitásuk és a kritikus gondolkodásuk
  • képessé válhatnak a filmnyelv tudatos elemzésére
  • beszélgethetnek társadalmi-politikai, filozófiai és értékalapú témákról, valamint a pszichoedukáció kérdéseiről – ez alatt azt értjük, hogy tanulhatnak önmagukról, az érzelmeik működéséről és a hatékony megküzdési stratégiákról (ahogyan ezek a filmekben is megjelennek)
  • megérthetik a vágás szerepét az audiovizuális kommunikációban, és elsajátíthatják az alapvető vágási technikákat, valamint azok jelentését a filmben
  • fejlődhet a csoportmunkában, az ötletalkotásban és a közös problémamegoldásban való jártasságuk
  • bővülhetnek az ismereteik a film és a média történetéről (az alkalmazott anyagok függvényében)
  • tudást szerezhetnek a szerzői jogokról és a források jogszerű felhasználásáról

Read more

Mit nyerhetnek az oktatók?

Mint résztvevők a foglalkozáson:

  • fejlődhet a kreativitásuk és a kritikus gondolkodásuk
  • képessé válhatnak a filmnyelv tudatos elemzésére
  • beszélgethetnek társadalmi-politikai, filozófiai és értékalapú témákról, valamint a pszichoedukáció kérdéseiről – ez alatt azt értjük, hogy tanulhatnak önmagukról, az elméjük és az érzelmeik működéséről és a hatékony megküzdési stratégiákról (ahogyan ezek a filmekben is megjelennek)
  • megérthetik a vágás szerepét az audiovizuális kommunikációban, és elsajátíthatják az alapvető vágási technikákat, valamint azok jelentését a filmben
  • fejlődhet a csoportmunkában, az ötletalkotásban és a közös problémamegoldásban való jártasságuk
  • bővülhetnek az ismereteik a film és a média történetéről (az alkalmazott anyagok függvényében)
  • tudást szerezhetnek a szerzői jogokról és a források jogszerű felhasználásáról

 

Mint foglalkozásvezetők:

  • megtanulhatják, hogyan hasznosítsák a diákok technikai tudását a workshop során (pl. filmvágás, telefonos vagy asztali vágóprogramok, internetes keresések)
  • módszert kaphatnak arra, hogyan vonjanak be minden résztvevőt kreatív és kritikai munkába
  • eszközt kapnak arra, hogyan használják a filmet társadalmi-politikai, filozófiai és értékalapú témák, illetve pszichoedukációs kérdések megbeszéléséhez (ahogyan ezek a filmekben is megjelennek)
  • lehetőséget kapnak arra, hogy személyes és egyetemes kérdéseket egyaránt érintsenek
  • projektötleteket kapnak, amelyek erősíthetik a csoportdinamikát
  • foglalkozássorozatot valósíthatnak meg szakkörök, érdeklődési körök, filmklubok, művészeti órák vagy filmes stúdiumok keretében
  • inspirációt kaphatnak nemzetközi csereprogramok vagy projektek elindításához
  • lehetőséget kapnak iskolájuk vagy intézményük bemutatására, népszerűsítésére

Read more

Szükséges eszközök és erőforrások

Helyszíni feltételek

  • internet-hozzáféréssel rendelkező terem, ahol elegendő hely van ahhoz, hogy minden résztvevő (vagy két-három fős csoportok) használhasson laptopot
  • hosszabbítók az eszközök csatlakoztatásához

Technikai eszközök

  • laptopok (lehetnek a résztvevők sajátjai, vagy a helyszín által biztosított gépek)
  • vágószoftver: javasoljuk a CapCut ingyenes változatát, amely elérhető online (a Canva-hoz hasonló felülettel) vagy letölthető számítógépre (ez utóbbi több funkcióval rendelkezik, ezért ajánlott)

Felszerelés

  • flipchart tábla, post-it, jegyzetpapír, filctollak, jegyzetfüzetek
  • válogatott audiovizuális anyagok (olyan fájlformátumban, amelyet a résztvevők le tudnak tölteni a saját gépükre) – lásd a Talált felvételek (Found footage) katalógusa (katalógus 1) című segédanyagot a Toolboxban

Minden oktatási anyag letöltése

Lépésről lépésre

  1. Töltsd le a vágóprogramot: javasoljuk a CapCutot, amely viszonylag egyszerűen kezelhető. Ismerkedj meg az alapfunkciókkal (nézhetsz YouTube-videókat is segítségként). Ez a lépés a tapasztalataidtól függően 2–10 órát is igénybe vehet.
  1. Töltsd le és rendszerezd a vágáshoz használható anyagokat: keresd meg a Toolbox részben a Szerzői jogok és nyílt források (3. prezentáció), valamint a Talált felvételek mintakatalógusát (1. katalógus), amelyet a 2024-es tanári filmcamp során is használtunk. Ez több órát is igénybe vehet. Fontos, hogy az anyagok könnyen megoszthatók legyenek a résztvevőkkel (például Google Drive-on keresztül).
  1. Állíts össze egy listát azokról a témákról, amelyekre a résztvevők a filmjeiket építhetik, a csoport érdeklődési körének vagy az iskolai tananyaghoz való kapcsolódás alapján. Példák: demokrácia, szabadság, közösség, együttműködés, individualizmus, kapitalizmus, depresszió, klímaválság stb.
  1. Készítsd elő a prezentációkat és a tananyagot: ezek tartalmazzanak egy bevezetést a talált felvételek módszerébe és annak történetébe (használhatod a Toolboxban található Found Footage c. prezentációt – 1. prezentáció), valamint néhány inspiráló filmrészletet is (lásd: Filmötletek).

Zpracuji buňku A1 podle vašich pravidel formátování:

Első alkalom (2–3 óra)

  1. Bevezetés a „talált felvételek” módszerébe, valamint ennek helye a filmtörténetben (használhatod a Toolboxban található Found Footage prezentáció 1. anyagot. Ebben a részben érdemes kitérni például az alábbi témákra:
    – mit jelent a talált felvétel?
    – a módszer körüli műfaji viták
    – a technika kialakulása
    – a módszer alcsoportjai
    – mi minősül talált felvételnek?
    – formák és technikák
    – a vágás szerepe
  2. Közös filmnézés — olyan példák megtekintése, amelyek a talált felvételek módszerét alkalmazzák (lásd: Ajánlott filmek és Toolbox).
  3. Közös elemzés a következő kérdések mentén:
    – Milyen talált felvételeket használtak fel a filmben?
    – Hogyan kapcsolták össze ezeket más típusú anyagokkal? Hogyan vágták, kombinálták őket?
    – Milyen új jelentéseket hoznak létre ezek az összeállítások? Mi lehet a célja ezeknek az összeállításoknak? Milyen gondolatokat, értelmezéseket indítanak el? Milyen érzelmi hatást váltanak ki a nézőből?
  4. A workshop céljainak és menetének ismertetése


Második alkalom (2 óra)

  1. Közös szabályok kialakítása (írjátok fel egy flipchartra, és legyen végig látható a foglalkozásokon)
  2. Beszéljétek meg, milyen végeredményt szeretnétek elérni a workshop során, és milyen hosszúak legyenek a diákfilmek (első próbálkozásként: kb. 3 perc?). Döntsetek arról is, hogy a filmeket nyilvánosan bemutatjátok-e.
  3. A csoportmunka megszervezése: osszátok be a résztvevőket 2–3 fős csoportokba.
  4. Beszéljétek meg együtt a lehetséges filmötleteket, azok kontextusát, jelentését, asszociációkat. Az ötleteket írjátok fel a flipchartra.


Harmadik alkalom (3–4 óra)

  1. Nézzétek végig közösen a talált felvételekből álló anyagokat, amelyeket a következő alkalmaklon használni fogtok a filmekhez. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek szabadon felhasználhatók és módosíthatók (licenc vagy közkincs alapján). Beszéljétek meg és elemezzétek az anyagokat nézés közben — például az alábbi kérdésekkel:
    – Miről szól a talált felvétel? Mi történik a jelenetben? Milyen formai jellemzői vannak?
    – Hogyan készült a jelenet? Milyen a kompozíció, a kameraállás? Hogyan van vágva? Milyen képekből áll?
    Néha érdemes megállítani a filmet, és többször is visszanézni egy-egy jelenetet. Ne felejtsétek el visszacsatolni a fő témához: hogyan értelmezhető az adott felvétel témája, formája, tartalma szerint?
  2. Kisebb csoportokban beszéljétek át a filmötleteket:
    Miről fog szólni a film? Történetet mesél el, absztrakt vagy asszociatív lesz? Mi a téma? Milyen anyagokat kombinálnátok, és hogyan? Az elképzeléseket írjátok le vázlatosan.


Negyedik alkalom (3–4 óra)

  1. Csoportokban elemezzétek és beszéljétek át a filmötleteket és a vázlatokat — például: milyen filmrészleteket választottatok a történet és a téma bemutatására?
  2. Bevezetés a filmvágásba (használhatod a Toolboxban található „Editing” — prezentáció 2 anyagot):
    – a vágás alapvető típusai,
    – vágási technikák,
    – a vávásnál a „vágás” (azaz az összeállítás) fontosabb, mint a látványos átmenetek, az effektek stb.
    – beszéljétek át, milyen vágószoftvert használtok (pl. ajánlott: CapCut). Minden csoport ismerkedjen meg az alapfunkciókkal: importálás, idővoallra helyezés, vágás, részek eltávolítása, kombinálás, exportálás stb.
    – közösen megnézhettek egy oktatóvideót is, és végigmehettek az útmutatón.
  3. Szerzői jogok és nyílt források (lásd a Toolboxban: „Copyright and Open Resources” — prezentáció 3)
    – mi a szerzői jog,
    – mi tartozik a közkincs kategóriájába,
    – Creative Commons licencek,
    – nyílt forrású anyagok, mint felhasználható tartalmak.
  4. A csoportok kezdjék el a vágási munkát.


Ötödik alkalom (3–4 óra)
A csoportok folytatják a vágást. Lehetőséget adhatsz arra, hogy a résztvevők saját archívumaikból, vagy az internetről is használhassanak anyagokat — amennyiben ezek jogilag megfelelő forrásból származnak, és megfelelnek a szerzői jogi szabályoknak.

Hatodik alkalom (3–4 óra)
Kisebb csoportokban folytatják a vágási munkát. Továbbra is lehet saját archív anyagot vagy internetes forrást használni — amennyiben ezek jogilag megfelelő forrásból származnak, és megfelelnek a szerzői jogi szabályoknak.

Hetedik alkalom (3–4 óra)

  1. Fejezzétek be a vágási munkát.
  2. Állítsátok össze a soundtracket és a zenét (csak jogtiszta zenét használjatok, vagy nyílt licenszűt — pl. Creative Commons).
  3. Adjatok hozzá képi és hangi effekteket.


Nyolcadik alkalom (3–4 óra)

  1. Készítsétek el a stáblistát és a felhasznált felvételek, anyagok leírását (forrásmegjelöléssel).
  2. Exportáljátok ki a filmeket.
  3. Nézzétek meg közösen az elkészült filmeket, majd beszélgessetek róluk. Adjatok visszajelzést egymásnak: mi működik jól, mit lehetne még erősíteni? A workshopvezető is adjon építő jellegű javaslatokat.
  4. Ha szükséges, javítsatok a filmeken a visszajelzések alapján.
  5. Készítsétek el a filmek végleges exportját.


Kilencedik alkalom — 3 óra (opcionális)
Nyilvános vetítés az elkészült filmekből.

A résztvevők megoszthatják gondolataikat, élményeiket és azt, mit tanultak a műhely során.

Ajánlott filmek

Mozgókép analízis (Moving Picture Analysis)

Rendező:

Bódy Gábor

Ország:

Magyarország

Rok:

1977

Hossz:

22 perc

Négy Bagatell (Four Bagatelles)

Rendező:

Bódy Gábor

Ország:

Magyarország

Rok:

1975

Hossz:

28 perc

Ah, Amerika!

Rendező:

Orosz István

Ország:

Magyarország

Rok:

1984

Hossz:

30 perc

Naplófilm – 12 voltam 56-ban (Diary Film - I was 12 in 1956)

Rendező:

Edvy Boglárka, Silló Sándor

Ország:

Magyarország

Rok:

2006

Hossz:

53 perc

Legyen mindenki számára elérhető

A hozzáférhetőség lebontja az akadályokat, és többféle lehetőséget kínál a megértésre, a mozgásra, a hallásra és a komfortérzet megteremtésére.
Annak érdekében, hogy a műhelymunka elérhető legyen siket vagy nagyothalló emberek, mozgáskorlátozottak, kognitív nehézségekkel élők, érzékeny idegrendszerű résztvevők vagy a műhely nyelvét nem anyanyelvként beszélők számára, fontos, hogy a foglalkozást világosan, érthetően és inkluzívan vezesd – például feliratok, jelnyelvi tolmácsolás és piktogramok segítségével.
Legyen befogadó a műhely minden részletében: használj vizuális segédeszközöket, biztosíts megfelelő világítást, kényelmes ülőhelyeket, hallást segítő eszközöket, könnyen használható eszközöket, valamint nyugodt környezetet az érzékszervi túlterhelés megelőzésére, és gondoskodj felkészült segítő személyzetről.
Fontos, hogy előzetesen világos időbeosztást adj meg, használj egyszerű nyelvezetet, biztosíts elegendő időt a feladatokhoz, és ha szükséges, teremts biztonságos, csendes tereket.
A jelentkezési folyamatnak és a kapcsolattartásnak (e-mail, SMS) is egyszerűnek, egyértelműnek és nyitottnak kell lennie a speciális igényű résztvevők számára.

Gondolatok és élmények

Amit létrehoztunk

SZERVEZETEKNEK

Mit nyerhetnek a szervezetek?

Azok, akik fiatalokkal dolgoznak:

  • ciklikusan ismétlődő foglalkozásokat kínálhatnak, amelyek leképezik az alkotói folyamatot;
  • a résztvevők munkái nyilvánosan bemutathatók;
  • olyan programot valósíthatnak meg, amely különböző korosztályokat (12+) is összekapcsolhat;
  • javaslatot kapnak a modern eszközök és technológiák (filmvágás, utómunka, forráskeresés stb.) használatára.

Azok, akik pedagógusokkal, oktatókkal vagy animátorokkal dolgoznak:

  • fejleszthetik az oktatók készségeit a filmkészítés, a filmnyelvi elemzés, a vágás, valamint a film- és médiatörténet területén;
  • hozzájárulhatnak a szakértői szerepük megerősítéséhez a filmoktatásban;
  • korszerű, technológiában jártas intézményi képet alakíthatnak ki, amely a pedagógusokat segíti a vágás, az utómunka és a forráskeresés területén;
  • felhívják a figyelmet az internetes források használatára, a szerzői jogokra és a források jogszerűségének kérdésére (tudatosítás ezen a területen);
  • erősebb oktatói közösséget építhetnek (a workshopok csoportmunkára és csoportfolyamatokra épülnek);
  • a résztvevők munkái nyilvánosan bemutathatók.

Szükséges csapatösszetétel

  • a csoport létszámától függően 1 vagy 2 workshopvezető (legfeljebb 12 résztvevő esetén 1, legfeljebb 20 fő esetén 2 vezető szükséges)
  • technikai segítő a foglalkozások idejére
  • ha az eseményt nem iskolai keretek között tartják, szükség van egy koordinátorra is (aki a pénzügyeket, technikai feltételeket, a workshop népszerűsítését és a közönségszervezést intézi)

Finanszírozási tippek

Ha iskolai keretek között valósul meg a műhely:

  • érdemes megvizsgálni, hogy elérhetőek-e iskolai források, amelyeket szakköri vagy filmes tevékenységekre különítettek el (például támogatások, pályázatok vagy a szülői munkaközösség keretei);
  • a műhely beilleszthető tanórán kívüli, délutáni iskolai foglalkozások sorába.

Ha nem iskolai környezetben valósul meg a műhely:

  • lehetőség van helyi önkormányzati forrásokra pályázni, amelyeket kulturális programokra szánnak;
  • érdemes együttműködést keresni art mozik szervezőivel – például az Europa Cinemas hálózat oktatási programjaihoz kapcsolódva;
  • szóba jöhetnek civil szervezetek vagy helyi művelődési központok által kiírt pályázatok is.

Promóciós tippek

  • küldj hírlevelet azoknak a szervezeteknek vagy pedagógusoknak, akikkel együttműködsz;
  • emeld ki, mit nyerhetnek a résztvevők a workshoppal – például saját film készítésének lehetőségét, vagy egy nyilvános vetítésen való részvételt (ha releváns);
  • érdemes személyesen is toborozni a résztvevőket;
  • használj közösségi médiahashtageket, például: #foundfootage #archives #editing #filmanalysis.

Találd meg a közönséged

A műhely célcsoportja: 12 évesnél idősebb fiatalok és felnőttek, pedagógusok, oktatók. A résztvevők életkora vegyes is lehet, de fontos, hogy érdeklődjenek a filmkészítés iránt, hogy saját történetet szeretnének elmesélni, és legyenek alapvető ismereteik a filmnyelvi elemzés területén. A vágáshoz kapcsolódó technikai készségek előnyt jelentenek, de nem feltétel: ha a résztvevők tudásszintje nagyon eltérő, érdemes vegyes szintű csoportokat kialakítani, hogy egymást is segíthessék a tanulásban.
Érdemes a potenciális résztvevőket az alábbi helyszíneken keresni:
Iskolai keretek között:

  • 12 év feletti diákokat tanórán kívüli foglalkozásokon vagy filmes szakkörökön érdemes megszólítani.

Iskolán kívüli helyszíneken:

  • fiatalokat művelődési házakban, filmklubokban, civil szervezetek vagy intézmények más programjain, filmfesztiválokon vagy filmes eseményeken;
  • oktatókat a pedagógusképzésben vagy továbbképzésben részt vevő hallgatók, valamint iskolai vagy több intézményt összefogó filmes munkacsoportok tagjai körében.